Júdás:
Nagy ég ez Ő volt, Őt vitték vérben ott,
És én leszek majd ezért is az átkozott!
Oly sebbzett volt és kegyetlenül meggyötört,
Egy ember az, tudom, de nekem mégis több,
Bár úgy is tudná javamra a menthetőt..
Kértem, óvtam Őt!
Védtem, óvtam Őt!
Pap:
Hagyd már a gyónást! Felejts el mindent!
Miért érzel miatta bűntudatot?
Pap 2:
Látod a nép is ellene fordult,
Te jó lóra tettél, lásd igazad volt!
Kajafás:
Nagyszerű tetted majd megmenti Izraelt
Meglásd az utókor feljegyzi még!
Mellékes szempont, hogy fizettünk érte
Csinos kis összeg a Júdás-csókért!
Júdás:
Krisztus!
Tudom nem hallhatsz,
Lásd úgy történt minden ahogy Te akartad!
Krisztus!
Eladtam népem, és kegyetlen sorsa lesz gyilkosodnak!
Ártatlan véreddel mocskolnak majd,
Sárban és mocsokban vonszolnak majd,
Sárban és vérben vergődöm majd,
Sárban és mocsokban vergődöm, vergődöm, vergődöm majd!
Én, hogy szeressem őt, mond!
Oly nehéz róla szólnom!
Ember ő, miért lenne más?
És nem király, hisz épp olyan, mint bárki más.
Tudom, de miért rémíszt úgy ha halott lesz és hideg...?
Mond, szeret-e? És hagy-e élni majd!?
Gondol-e majd rám?
Az elmém oly sötét most!
Istenem! Undorodom!
Eszköz voltam, és Te tudtad ezt!
Óh Istenem!
Megtudom-e valaha, miért engem választottál?
Krisztus!
Te vagy a gyilkosom! Te vagy a gyilkosom! Gyilkos vagy!
Gyilkos!
Gyilkos!
Gyilkos!
Tömeg:
Szép volt Júdás...
Jó éjt Júdás...
Szép volt Júdás...
Jó éjt Júdás...
Szép volt Júdás...
Jó éjt Júdás...