Azt a fehér rózsát te ültetted nékem,
Azt a fehér rózsát tövestől kitépem.
Vadul szívtelenül taposom a sárba
És azután sírva leborulok rája.
Azt a fehér rózsát nem küldöm én vissza,
Az a fehér rózsa könnyemtől lesz tiszta.
/:Az árva legénynek rózsája is árva,
Az a fehér rózsa velem hull a sárba.:/