Milliónyi ablakon tombol az örvény,
Az emlékek cseppjeit mossa el hirtelen.
A hét nemzet vérében megfogant törvény
Erős kötél, melyet eltépni képtelen.
Átléptem már sok határt,
De tűröm a felejtés ostromát.
Itt a helyem, ha van igazság, nem űzi el fiát.
Itt a szívem, védi otthonát, mint ősi relikviát.
Itt a helyem, itt a szabadság nem keres új hazát.
Itt a szívem, megőrzi otthonát, még sok ezer éven át.
Ha perce jön egyszer, hogy elragadjon
Nincstelenül, csak a hitem marad velem,
Hogy szívem visszhangja örökké szóljon
Nélkülem is, e megszentelt földeken.
Átléptem már sok határt,
Őrzöm a hűség zálogát.
Itt a helyem, ha van igazság, nem űzi el fiát.
Itt a szívem, védi otthonát, mint ősi relikviát.
Itt a helyem, itt a szabadság nem keres új hazát.
Itt a szívem, megőrzi otthonát még sok ezer éven át.
Nem kérek mást, csak az otthon nyugalmát...