Mikor minden kapu zárul.
A sok sétatéri fárul
Nem csipog a sok fagyos veréb.
Ma minden pihen a házban
Csak a zenés kávéházban
Pikkolozgat sápadt arcú nép.
Mikor más már szövi álmát
Feledve a napi lármát
Én ilyenkor útnak indulok.
Amikor a holdat látom
Teljes az én boldogságom
Dalolva a holdhoz fordulok.
Én és a holdvilág
Két finom mákvirág
Kettesben ballagunk
Az éj a nappalunk
Két ily jó cimbora
Nem volt ám még soha
Mint én s a holdvilág, a holdvilág
Én és a holdvilág
Két finom mákvirág
Kettesben ballagunk
Az éj a nappalunk
Két ily jó cimbora
Nem volt ám még soha
Mint én s a holdvilág, a holdvilág.