Legenda

Jazzékiel

Te feküdtél a fűben,
Én meg lóbáltam a lábam,
Mi meg néztük ott az égen,
Ahogy vibrál a nagy pára,
Körbe zümmögtek a darazsak,
És zümmögtek a méhek,
Egész süncsaládok vonultak,
Mer a sünök szépek!

És minden, ami ideális,
Helye van a dalban,
Szóval, néha este lett,
Olyankor lementünk a partra
Csillagokat nézni,
Mer még nem hittük, hogy mára
Bekerülünk végül
A Történelem poros csarnokába

Ott azt mondta nekünk
A teremőr néni, hogy: Ejnye,
Nem szabad ilyen hangosan
Beszélni, a rendje
A dolgoknak, kérem szépen,
Hogy mindenki csak sorban,
Semmi rosszalkodás,
Bérel egy vitrint, ahol majd

Töltheti a hátralevő
Élete nagy részét,
Ősz halántékkal szemléli,
A világ nagy egészét.
- de már tudtuk a legelején:
A legendaság fáraszt,
Úgyhogy kirándulni mentünk
A Történelem poros csarnokában

Elmentünk az okosokat
Cinkelni egy jót,
És megnéztük, ahogy Sigmund Freud
Lenyomja Platónt,
Aztán elkezdtünk a Baudelaire-ékkel
Ópiumot szívni,
Ott azt ígérte Ady Endre:
Megtanít majd írni.

Elsétáltunk Morrisonnal
Felszedni egy szajhát
Majd leborotváltuk álmában
Hitlernek a bajszát
Aztán leültünk ott tizenhárman,
S gondoltuk, hogy hátha
Hazavisz majd valaki, mint Jézust
- mer őt sehol se láttam
előadó: Jazzékiel
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Hegyi Áron

szövegíró: Jakab Péter

stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 7536
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i