Egy zöldeskék vérfolt virít a közfalon,
nagyon régen már.
Ezer kis ében színű pötty.
Ez minden, mit itt hagytál.
Tudod, álmodoztam sokszor róla,
hogy kiváglak majd a friss porhóra,
a hidegben jól megdöglessz, hülye légy!
Te vagy aki vérezel!
Te vagy aki összevérzel mindent!
Te vagy az az állat,
ki miatt ősszel festhatek újra!
Tiéd ez a vérpaca!
Idióta hangod zúg az agyamban.
Te vagy az az állat,
ki miatt ősszel festhatek újra!
Ha tudnám, hogy mitől döglik a légy,
küzdenék azért a percért,
hogy sírján ünnepelhessek!
Ha nem lennél, nem kéne festenem többé!
Minden nap arra ébredek régen már,
hogy államon, s orromon egy légy
csak úgy föl-le mászkál.
Álmodoztam sokszor róla,
hogy mikor jön végre már az óra,
hogy családostul megpusztulsz,
hülye légy!
Te vagy aki vérezel!
Te vagy aki összevérzel mindent!
Te vagy az az állat,
ki miatt ősszel festhatek újra!
Tiéd ez a vérpaca!
Idióta hangod zúg az agyamban.
Te vagy az az állat,
ki miatt ősszel festhatek újra!