Remeg a föld, a végzeted,
Száguld feléd,
Nedvesen csúszik a két kezem,
Mikor lassan hatol beléd.
Szorosan tart, egyre hajt,
Nyomom a csajt, úgy bírom a formát.
A szemed az ég, sosem elég,
Tudod a csúcson, érek hozzád.
Dübörög az erő, lüktet a vér,
Még egyre hajt, úgyis utolér,
Mikor hozzád ér.
A tested a motor, nincs rajta fék.
Izzik a vágyad, olyan őrült lánggal ég.
Megvadulok tőled, már semmi nem fog vissza.
Hozzád érek, felrobbanok, elég egy szikra.
Dübörög az erő, lüktet a vér,
Még egyre hajt, úgyis utolér,
Felpörget az erő,száll, mint a szél,
Örökké tart, véget nem ér,
Mikor hozzád ér, téged utolér.
Hideg az éjszaka,
Csak néz le ránk a Hold,
Érzed, milyen forró,
beléd hatol.
Mint a gép az álom,
Izzik a levegő,
Mint a vulkánból a forró láva,
A mélyből, a mélyből tőr elő.