Mary:
Nem kellesz, nem kellesz
Mért mondjam mit érzek
Csak állsz,és bámulsz
S ha szólsz, mellébeszélsz.
John:
Hagyj békén, hagyj békén
Azt kérem, hagyjál békén
Ne várd, hogy én mondjam
Ne várd, ne is reméld
A lányok mindig annyi mindent kívánnak
Mary:
Van nekik mit veszteni,hát vigyáznak
John:
Azt hiszed a taktikádat nem veszem
Mary:
Túl sokat képzelsz magadról, azt hiszem
John:
Járt felém már nálad szebb és kedvesebb lány
Mary:
Csak azt ne hidd, hogy jó pasikból van hiány!
Együtt:
Na jól van hát, úgyse tetszel!
Mary:
Nem kellesz, nem kellesz
Én nem sírok érted
Ne várd, hogy könnyezzem
Felejtsd el, ne is reméld!
John:
Nem kellesz, nem kellesz
Túl könnyen kimondod
Hát jó, majd lesz más nő
Ne is várd, hogy kérjem én!
Mary:
Hát mit vétettem, óh édes istenem
Hogy pont ilyen szerencsétlen jutott nekem
Csak bámulsz rám, de nincs hozzám egy jó szavad
John:
Ha lenne is,a helyzet az,hogy nem szabad
Mary:
Úgy tűnik, itt nem divat a bátorság
John:
Hát félek is, mert azt hiszed, hogy hajtok rád!
Együtt:
Na jól van hát, úgyse tetszel!
John:
Miért várod,Mért várod
Hogy én mondjam, mit érzek
Mary:
Hogy mért,mert úgy hiszem
A férfiú köztünk te vagy
Mondd ki hát,
John:
Te mond ki hát
Mary:
Na jó, hát üsse bánat
Talán, mint jó barát
Nem bánom már
ismerjük el
John:
Miért is ne, vállaljuk fel
Mary:
Úgy kellesz,
John:
Úgy kellesz!
Együtt:
Igen, ezt én is érzem
Ez jó, oly nagyon jó
És szeretném, ha szeretnél...
Mary:
Mostmár érzem mit érzel!