Hűvös érintés a szél keze
Feszülő testet ér.
A szabadság lett a végzete
Nem számit más csak a vér.
Hazája lett a végtelen
Az erdő, a csendes mocsár
Hol csillagtalan éjeken
A vadászat izgalma vár.
Elfordult a világtól
Hol csak bűn és szenvedés vár.
Úgy érezte jól döntött
Mikor végleg kiszállt.
Ez lett a hely, hol élni akart
Hol nem számit semmi sem
Csak ez volt a fontos és semmi más
A végső, nagy győzelem.
A vadonnal beszélt
Csak ők ketten értették
A folyó fedte fel
Igazi kilétét
A szabadság hívta, ő válaszolt
Felhangzott a vadon szava
Elérte most mi a vágya volt
Győzött a vadon szava.