Bodrog partján van egy város én is laktam benne.
Százszor volt ott a szívemnek kacagó jó kedve.
De sok álmot, sok örömöt suttogott .
Az iskolakert bólingató fája.
Deresedő öreg fejjel, könnybe lábadt két szememmel.
Ma sem bírok a szívemmel, ha gondolok rája.
Valahol egy régi-régi kicsi utcán messze.
Diák dalos ifjúságom ott van eltemetve.
Hej, de egyszer egy nótával elmegyek én.
Csak azt az egy boldog órát várom.
Felhajtom a pohár borom, új nótámat eldalolom.
/:Megsiratom nótás-dalos elszállt ifjúságom.:/