Leérkezett hát Fehérlófia az Alvilágba,
Alig ment kettőt, nézett hátra,
Ott állt a Kapanyányimonyók háza,
Benne a Monyók tükör előtt,
Szakállat kefélt, olajozott,
Kását főzött, nagy adagot
De megégett a kásától a törpének a hasa,
Mert megette a hasáról a kását a Faja.

Elbánt vele a Lófiú majd továbbment,
Gondolta, szétnéz, mielőtt felmegy
És hirtelen mire lett figyelmes?
Rézmező, rézerdő, középen vár,
Talán érezte, hogy ott talál egy királylányt.
Odament hát, aki így fogadta:

- Mit keresel itt felvilági, hol a madár se jár?
Most jaj neked, az én uram a 3-fejű sárkány,
Ha hazajön és meglát, azonnal szétvág,

- No, kutya, az életeddel játszol-e,
Gyere ki a szűrömre, játsszuk le!

- Atya-gatya, mekkora nagy 3-fejű sárkány,
ellátom a baját, ne aggódj, királylány,
mert én vagyok a Fehérlófia, a Faja,
nem leszek a sárkánynak reggelire kaja.
Győztem, lenyomtam a sárkányt,
gyere velem fel, csodaszép királylány

Akinek az egyik szeme sírt, a másik nevetett,
Mert dolgozott benne a testvéri szeretet

- Nővéreim túszejtői sárkányok,
kapsz értük apámtól fél királyságot,
és a legszebb húgomat.

Megfűzte a srácot.
Elindultak hát ketten a két sárkány ellen,
S a Lófiú hirtelen mire lett figyelmes?
Ezüstmező, ezüsterdő, középen vár,
Tudta már, hogy ott talál egy királylányt
Bement hát, aki így fogadta:

- Mit keresel itt felvilági, hol a madár se jár?
Most jajj neked, az én uram a 7-fejű sárkány,
Ha hazajön és meglát, azonnal szétvág

- No, kutya, véget ért az életed,
megölted az öcsém, a legkisebbiket!

- Aszta-paszta, mekkora nagy 7-fejű sárkány,
ellátom a baját, ne aggódj, királylány,
mert én vagyok a Fehérlófia, a Faja,
nem leszek a sárkánynak ebédre kaja.

7 fej odalett, a sárkánynak vége lett,
Elindultak végül a legfiatalabb lány fele,
És a Lófiú már messziről kiszúrta:
Aranymező, aranyerdő, középen vár,
Gondolta, akkor talán kihozza a királylányt.
Bement hát, aki így fogadta:

- Mit keresel itt felvilági, hol a madár se jár?
Most jajj neked, az én uram a 12-fejű sárkány,
Ha hazajön és meglát, azonnal szétvág

- No, végre itt vagy, te bolhás Kutya,
mit mondtál, hogy is hívnak? Fehérlófia?
Megölted két öcsémet, ezért vagyok pipa,
gyere ki a szérűmre, lealázlak, Kutya!

- Huju-jujuj, mekkora nagy 12-fejű sárkány,
ellátom a baját, ne aggódj, királylány,
mert én vagyok a Fehérlófia, a Faja,
nem leszek a sárkánynak vacsira a kaja.

12 fej odalett, a sárkánynak vége lett,
Elindultak hazafelé, pokolból a felszínre,
Először a három nő ült be a kosárba,
Persze, hogy a Lófiú a végén pórul járta,
Mert Fanyűvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró,
Voltak olyan szenyók és pronyók,
Hogy a kosarat neki már nem engedték le,
És még a három nővel is megléptek,

Várt egy darabig a Fehérlófia,
Aztán elment. Eleredt, szakadt az eső,
Felvette a szűrét, hogy óvja az irháját,
Majd hirtelen mit lát?

- Jaj, hogy csiporog ez a három kicsi griffmadár,
jó lenne nektek három meleg kis kabát,
ömlik az eső, meg fogtok fázni,
odaadom a zakómat, így nem fogtok ázni.

- Megjött a Griffpapa, hello!
Kié ez a kínai-piacos zakó?
Ki takart be titeket, na ki vót?
Mondjátok meg, nem bántom, frankó.

- Hé griffmadár, grifimadár,
az ottan az én jakóm,
hé griffmadár, ne bántsál,
nem vagyok én fészekrabló

- Gyere elő felvilági Sean Paul,
látom már hogy nem vagy egy tapló,
amit a fiókákkal tettél, az baró,
kívánj bármit, teljesítem, nem leszek bunkó

- Ha felvinnél a felszínre, az volna a jó,
akad még nekem ott egy-két tennivaló

- Oké, itt van a sarkon egy diszkont,
hozzál onnan kenyeret meg bacon-t,
Hármat hozzál, ne egyet, ne kettőt,
azzal fogod tömni a bendőm

Hazavitte hát a hátán a griff a fiút,
Aki útközben adagolta kérésre a húst,
Csakhogy idő előtt elfogyott a szendvics,
Levágta hát kezét-lábát, hadd egye meg azt is,
Mert a madár enni kért, ő meg adni sosem fél,
Gondolta, így odaér, bár a lába veszni kél
Persze látta ám a griff azonnal, mikor odaértek,
Hogy a Lófiúnak a tagjai teljesen eltűntek,
Biztos van rá módszer, vizsgálta a griff,
Odarepült hozzá, volt nála egy tipp:

- Bocsika, hogy nem bírtam a tempót,
Hát bizony elég rosszul nézel ki, ez nem jó,
Figyelj, itt van egy Rosé a Bock-tól,
Majd kezed-lábad kinő ettől a bortól

Ahogy a griff megmondta, keze-lába kinőtt,
Hétszer betyárosabb lett ott helyben, rögtön,
Elköszöntek, megköszöntek egymásnak mindent,
A mutáció után persze egyből a csajokért ment.
Hazamentek apához, akitől megkapta a királyságot,
Nászajándékba a gyönyörű királylányához,
Így ment zsinórban, minden sikerült neki,
Övé lett a legjobb nő, ő volt a legnagyobb zseni.
Boldogan, vígan éltek-haltak,
Máig is, ha meg nem haltak azóta...