Itt vagyunk, ki tudja, kit ki hívott, mégis itt vagyunk,
sokáig itt leszünk
Szárnyalunk, mint földre tévedt égben járó angyalok,
és néha szenvedünk.
Álmodunk, a tények szürke tengerétől elfutunk, ezek vagyunk.
Hiszen van még időnk, azért se változunk.
Most először mondom el, most hinned kell nekem.
Legalább te maradj itt velem!
Annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
Legalább te legyél az nekem!
Ki megtalált, itt volt néhány órát, néhány éjszakát,
és gyorsan ment tovább.
Még engedem, hogy ár sodorja, szél kavarja életem,
ameddig jó nekem.
De azt hiszem, most van itt a perc, hogy fogd a két kezem,
az kell nekem!
Mert ha itt vagy velem, a szívem megpihen.
Százezerszer mondom el, ha nem hiszel nekem.
Legalább te maradj itt velem!
Mert annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
Legalább te legyél az nekem!