Kit gyászol a fecskemadár, olyan búsan mért csicsereg az ágon?
Engem sirat, engem gyászol, nincs én nálam árvább a nagy világon.
Göndörhajú szép szeretőm hűtlenné lett, elszerették éntőlem,
Sirass, sirass fecskemadár, Isten tudja, mi lesz most már belőlem.
Nagy a világ, elbújdosom, hírt se hallasz barna babám felőlem,
Megöl engem a szerelem, ha meghalok fecske legyen belőlem.
/:Rozmaringos ablakodon tűrd meg babám magányos kis fészkemet,
Hadd kérdezzem reggel, este:mért ölted meg a hűséges szívemet.:/