Gyalogutak, dűlőutak messze visznek a határba,
Ahol a sok dalos madár szerelmesen párját várja.
Ott, ahol a rét virága hajnalonként szirmát bontja,
Madárének, virágillat szíveinket egybefonja.
Zeng az erdő, zöld a mező, virág nyílik, ahol járunk.
Szerelemmel, boldogsággal, igaz útra rátalálunk.
/:Jöhet ború, jöhet vihar, sodorhatnak hideg szelek,
Akármerre visz a sorsom, a szívem csak téged szeret.:/