Elrepülnek a madarak messze délkeletre.
Amióta messze mentél nincs aki szeretne.
Mind hiába a sok virág, ami nékem nyílik.
Ha nincs aki megszeressen, aki bennem bízik.
Elpihenek, de szememre nem jön édes álom.
Édes arcod, selymes hajad magam előtt látom.
/:Égő szemed ismét ragyog, s úgy néz rám mint régen.
Gyere vissza ne hagyjál el, maradj mindig vélem.:/