Verse1:
Egy nyári estén sétáltam magamban,
szembejött egy lány a félhomályban.
Mint egy angyal, ő olyan szép volt,
visszanézett, s rám mosolygott,
lángra gyúlt a szívem, vadul járt.
Refrén:
Három éjjel, három nappal nem aludtam én,
ha egyet kérnék az Istentől, ó csak Te lennél.
Három éjjel, három nappal, Kedvesem csak Rád gondoltam,
úgy hiányzol, bárcsak itt lennél.
Verse2:
Azóta csak Rád gondolok én,
kék szemeid, hogy felejthetném?
Minden este én arra járok,
hátha újra Rád találok,
talán egyszer majd enyém leszel.