1. Hosszadalmas esték, békés unalom.
Miért töprengsz, ha érzed, itt az alkalom?
Egy rekedtes hang a magányról énekel;
Tudod, milyen érzés az, ne menj el!
2. Naphosszat dolgozol, s még örülsz, hogy teheted.
Csalódsz majd, ha egyszer értelmét keresed.
3. Ma éjszaka, ma éjszaka,
Miénk lesz egy csöppnyi földi csoda.
Itt nem láthat meg senki, bújj hát közelebb!
S ha elmúlik az éj, melletted ébredek.
4. Kétségek gyötörnek, ha nem vagyok veled;
Mikor felhívlak és foglalt, vagy félremegy.
Álarcot felöltött angyal a szerelem,
Kit megérinthetsz, mégis végtelen.
5. A hétköznapok sivársága az álmaidra ül,
de romantikus vágyak élnek legbelül.
3.