Lejönni a fáról, ugye, nem nagy ügy?
Persze akad erre minimum, úgy száz ürügy.
Mert ugye nagy a magány, és mindig csak a banán,
odalenn, ami vár, igazi kánaán.
Egy kicsi halászat, vadászat, s megannyi alázat,
Csodákat, kispajtás, ne remélj!
Csak melózz, hogy legyen mit egyél!
Ne ugass, ne mutogass, inkább beszélj!
Mássz le a fáról, mássz vissza hamarabb,
az élet, ugye, csodás?!
A fától a földig minden kis feladat,
hidd el, tuti szopás!
Alakul a tudat, keresi a helyét,
ha nem jön össze valami, elveszti az eszét.
Sosem elég semmiből, a csúcsra tör.
Bumm a fejbe, lop, csal, megöl!
Elveszi a másét, nincsen, ami szent neki.
Legyen az bárkié , mindegy, ő elveszi.
Nagyon is élvezi, azt hiszi, jól teszi,
Mindenre kész, hiszen nagy úr a pénz.
Mássz le a fáról, mássz vissza hamarabb,
az élet, ugye, csodás?!
A fától a földig minden kis feladat,
hidd el, tuti szopás!
Mássz le a fáról, mássz vissza hamarabb,
az élet, ugye, csodás?!
A fától a földig minden kis feladat,
hidd el, tuti szopás!
Mássz le a fáról, mássz vissza hamarabb,
az élet, ugye, csodás?!
A fától a földig minden kis feladat,
hidd el, tuti szopás!
Mássz le a fáról, mássz vissza hamarabb,
az élet, ugye, csodás?!
A fától a földig minden kis feladat,
hidd el, tuti szopás!