Lehullott a vadgesztenye apró fehér szirma.
Valami a szívem mélyén, mintha halkan sírna.
Visszatér egy régi emlék, visszatér egy édes álom.
Napról-napra hervadtabb lesz, sápadtabb a rózsa két orcámon.
Valamikor tavasz táján együtt jártunk erre.
Azt hazudta mind örökre enyém a szerelme.
/:Enyém minden gondolatja, enyém minden édes álma.
Fejünk fölött akkor nyílott a vadgesztenye hófehér virága.:/