Milyen jó,hogy nincsen időgép,
Hogyha volna,biztos elszöknék.
Mindíg távolabbra szállnék,
Minden bosszúságot itt hagynék.
Mindíg mindent újra kezdhetnék,
Nem sok volna,amit nem tudnék.
Kíváncsiság vinne mindíg,
Régi nyughatatlan vándorvér.
Milyen volna,ha máshol élnék,
Milyen volna,hogyha más lennél.
A múltat,jövőt,mindent ismernék,
Volna e bárki,akit szeretnék.
Refr:
Láthatnám,amit nem sokan,
Mennyi még ami hátra van.
És jelent e bármit is bárkinek,
Hogyha már nem leszek.
Megtudnám a könyvem végét.
Jönne néhány furcsa félelem.
Miben hinnék,mit remélnék,
Hogyan kételkednék bármiben.
Sosem várhatnám a szerencsét.
Milyen jó,hogy nincsen időgép.
Refr:
Megtudnám,amit nem sokan,
Mennyi még,ami hátra van.
Kérdeznék,de a választól
Félnék nagyon.
Megtudnám,ami most titok,
Ér e bármit,hogy itt vagyok.
És jelent e bármit is bárkinek,
Hogyha már nem leszek.
Sosem várhatnám a szerencsét.
Milyen jó,hogy nincsen időgép.
Refr:
Megtudnám,amit nem sokan,
Mennyi még,ami hátra van.
Kérdeznék,de a választól
Félnék nagyon.
Megtudnám,ami most titok,
Ér e bármit,hogy itt vagyok.
És jelent e bármit is bárkinek,
Hogyha már nem leszek.