Fagyban, közepében a télnek,
Csókért könyörögtem tenéked.
Most már virágos a rét,
Nem kell szíved, az a jég.
Késõ minden kisöreg,
Esõ után köpönyeg.
Holtig rávetem a szemedre,
Azt, hogy nem zártál a szívedbe.
Most már ne kacsints felém,
Most már mást szeretek én.
Késõ minden kisöreg,
Esõ után köpönyeg.