Átkaik a csillagokból zuhannak ránk
Gúzsba kötik megfáradt kezünk
Az étel elporlad, ha megérinti a szánk
Vakságot fogad a két szemünk
Távol a semmiből énekük hangja szól
Lidércfények lobbannak elő
Gyönyörűek, s a fátylak mögött látni már valahol
Összeroppan tér, erő, s idő
Boszorkányéj, városok tűnnek el
Boszorkányéj, gyönyörű látomás
Boszorkányéj, senki nem felel
Boszorkányéj
(Szólók)
Boszorkányéj, városok tűnnek el
Boszorkányéj, gyönyörű látomás
Boszorkányéj, senki nem felel
Boszorkányéj
Csak fájó szív marad, egy fájó pillanat
Elmúlik, és nem marad semmi más
Vádolnak, gyűlölnek, átkoznak, ellöknek
Nem értik meg, mi nem változunk.
Vádolnak, gyűlölnek, átkoznak, ellöknek
Tetszik vagy nem, mi nem táncolunk
A tengerek hullámain megtörik a fény
Boszorkányok szállnak az égbe fel
Gyermekek sírnak az erdőben, valahol
A könnyekre száz sikoly felel
Boszorkányéj, városok tűnnek el
Boszorkányéj, gyönyörű látomás
Boszorkányéj, senki nem felel
Boszorkányéj
Csak fájó szív marad, egy fájó pillanat
Elmúlik, és nem marad semmi más