Árad a Tisza, sáros nem tiszta, félve léptem ki a partra.
Észre ne vegyék, szóvá ne tegyék, sáros lett a cipőm sarka.
Édesanyám jól vigyázott rám, mégse tudja, hogy a lánya
Éjjel a Tiszán ringó csónakán régi szeretőjét várja.
A víz elapad, szívem megszakad, búsan, bánatosan járok.
Hiába lesem, bárhol keresem, nem jön, akit én úgy várok.
/:Szívem szegény, megcsalt a legény, hej csak felejteni tudnám.
Megcsalt a legény, kinek kebelén fájó könnyeim elsírnám.:/