Áll a bál a nagykorcsmában, szól a nóta egyfolytában,
Legény húzatja, leány hallgatja, parádés csárdást húz a banda.
Pohár cseng össze, színültig töltve, elszáll a bánat szívünkből örökre.
A cimbalom húrja szakad, a klarinét ketté hasad,
A nagybőgő nagyot roppan, majd szétrobban:
/:Táncot járunk, csárdást járunk, járja vélünk táncos párunk,
Az egyik perdül, a másik fordul, a széles jókedv majd kicsordul.
Amíg a húrból, cigányból telik, a csárdást járjuk világos reggelig.:/