Nyitott ajtó előtt állsz
Kilépsz, hogy ne legyen semmi gáz
Eddig még semmit se tettél
Na látod, meg is születtél
Aztán jött az iskola
Csak, hogy ne maradj ostoba
Jót-rosszat megtanulhattál,
Rajtad állt a mutatvány
Ha jobb lenne ott, hol nem fáj semmi,
Egyszerűbb lenne visszamenni
Oda, ahonnan indultál,
De akkor megint egyedül maradnál
Azt, hogy mennyit értél el,
Hibáidért más nem felel
Ez már megint rajtad áll
Látod, nálunk ez a szabály
Ingyen kapott szabadság,
Hogy pokol lesz, vagy mennyország,
Azt nyilván nem mi döntjük el,
Ezért viszont a sors felel