Van az úgy, hogy a vonzerő taszít
Van az úgy, hogy a magány felnagyít
Senki sem írja a sorsodat
Ami a halál felé mutat
Oly rég már nem történt semmi
Azt hiszem, legjobb lesz menni
Oly rég már visszahúz a mélység
És ha végre vidáman játszol,
Az élet szép lehet bárhol,
Miért kéne újra visszamenni
Hát akkor minek sírnál már,
Hisz a magány rémuralma tán
Megszűnik, feltárul egy új világ,
És a puszta képe megint zöldre vált
A hó is elolvad lassan már
És a nyár új színekben pompázik tán
Itt lesz újra a Diáksziget
És megint buli lesz az élet