Letámad a reggel ha visszatér,
míg egyedül van addig mit sem ér,
már ragad a száj de még nem muszáj,
ha vacog a hajnal, a bosszuvágy,
na gyere nyomás, csörög a vekker megint,
szunnyad a dunyha a tested legyint,
várj, még hív az ágy,
ma a pizsamabalzsam ami installál
én nem tudom azt hogy mit szolna,
de ha itt lakna az jó volna
gyere szerelem hé hol alszol ma?

Nem kelek fel tudd meg jól (na ne),
hisz hozzám tartozol (hova, oda?),
jobb lesz talán, ha visszabújsz hozzám.
Nem kelek fel tudd meg jól (gatya atya),
hisz hozzám tartozol, alszom tovább,
az ágyam, mindig visszavár.

Haha ha Mert amíg megemészt téged a tegnapi tejföl,
szól egy belső hang – hé kelj föl
ha tepped a telepedő, lepedőbázis,
vár az ágy is, még ráz a fázis
a magány vagyány, a talány falán
egyedül ücsörög nem is hallja tán,
hogy csak a reluxa, ami ma megússza,
na na ki aki a kávét megissza,
én nem tudom hogy mit szólna,
de ha itt lenne az jó volna
gyere szerelem hé hol alszol ma?

Nem kelek fel tudd meg jól (na ne),
hisz hozzám tartozol (hova, oda?),
jobb lesz talán, ha visszabújsz hozzám. (csak az ágy alá)
Nem kelek fel tudd meg jól (gatya atya),
hisz hozzám tartozol (na ne),
alszom tovább az álmom mindig visszavár.

Csak az unalom hö igen a nyugalom
héhé, hidd el ha elapad az apatejed lemarad a jutalom,
a nőnemű, pedig csak ágynemű,
zár a vágy vár az ágyrevű,
mivelhogy feneketlen fejetlen e helyzet.

Nem kelek fel tudd meg jól (na na),
hisz hozzám tartozol,
jobb lesz talán (na mi?),
ha visszabújsz hozzám.
Nem kelek fel tudd meg jól,
hisz hozzám tartozol (én?),
alszom tovább, az álmom visszavár.
Nem kelek fel tudd meg jól,
hisz hozzám tartozol (gyere már),
jobb lesz talán, ha visszabújsz hozzám.
Nem kelek fel tudd meg jól,
hisz hozzám tartozol,
alszom tovább, az ágyam visszavár.
Nem kelek fel tudd meg jól (na na),
hisz hozzám tartozol (hova, oda?),
alszom tovább, az álmom visszavár.
Gyere, gyere, gyere már…