A fuszulyka szára felfutott a fára,
Az én édës galambomnak csókra áll a szája.
Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom,
Hogy az én édësem más karján találom.
Fehér az én ingëm, megölelhetsz éngëm,
Tulipiros az én orcám, megcsókolhatsz, rózsám.
Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom,
Hogy az én édësem más karján találom.