Bonts vitorlát!
Torres Dániel
Száraz volt a szám és lelkem új dolgokra várt
És közben álltam, a parton vártam
Álmodtam egy tengerről, a végtelen messzeségről
Csak nem láttam, titokban vágytam
Ólomlábaimmal kerestem az utat, de nem találtam
És elfáradtam, belefáradtam
Minden gondolatban csak a szabadságra vágytam
Eldobott láncok, már nem találtok!
Elhagytam végre már a szárazföld gondját
Hajómat repíti a szél
Egyszer majd szélcsend lesz és behúzom vitorlám
De vissza sosem térek én!
Nem vágyom többé már a bűnszínű világra
Vízre szállok, tisztán látok
Bárkámba rejtettem, kiknek én fontos lehettem
Együtt hajózunk, nincs már gondunk
Delfineket nézek, s bennem éget a Nap fénye
Szétáramlik, vérré válik
Szivárványt festek minden reggel fel az égre
Elég festék a maroknyi emlék…
Elhagytam végre már a szárazföld gondját
Hajómat repíti a szél
Egyszer majd szélcsend lesz és behúzom vitorlám
De vissza sosem térek én!
Száraz kő, árnyék van, zöldes part, a hegycsúcs távol van
Egy illat sző sűrű hálót, mely nő, folyton szólít és húz hazámból…
De nem kell a szar, kinyújtott kar;
Felmar a fehér kesztyűs kéz
Elég és kész!
Elhagytam végre már a szárazföld gondját
Hajómat repíti a szél
Egyszer majd szélcsend lesz és behúzom vitorlám
De vissza sosem térek én!
Elhagytam végre már a szárazföld gondját
Hajómat repíti a szél
Egyszer majd szélcsend lesz és behúzom vitorlám
De vissza sosem térek én!
És közben álltam, a parton vártam
Álmodtam egy tengerről, a végtelen messzeségről
Csak nem láttam, titokban vágytam
Ólomlábaimmal kerestem az utat, de nem találtam
És elfáradtam, belefáradtam
Minden gondolatban csak a szabadságra vágytam
Eldobott láncok, már nem találtok!
Elhagytam végre már a szárazföld gondját
Hajómat repíti a szél
Egyszer majd szélcsend lesz és behúzom vitorlám
De vissza sosem térek én!
Nem vágyom többé már a bűnszínű világra
Vízre szállok, tisztán látok
Bárkámba rejtettem, kiknek én fontos lehettem
Együtt hajózunk, nincs már gondunk
Delfineket nézek, s bennem éget a Nap fénye
Szétáramlik, vérré válik
Szivárványt festek minden reggel fel az égre
Elég festék a maroknyi emlék…
Elhagytam végre már a szárazföld gondját
Hajómat repíti a szél
Egyszer majd szélcsend lesz és behúzom vitorlám
De vissza sosem térek én!
Száraz kő, árnyék van, zöldes part, a hegycsúcs távol van
Egy illat sző sűrű hálót, mely nő, folyton szólít és húz hazámból…
De nem kell a szar, kinyújtott kar;
Felmar a fehér kesztyűs kéz
Elég és kész!
Elhagytam végre már a szárazföld gondját
Hajómat repíti a szél
Egyszer majd szélcsend lesz és behúzom vitorlám
De vissza sosem térek én!
Elhagytam végre már a szárazföld gondját
Hajómat repíti a szél
Egyszer majd szélcsend lesz és behúzom vitorlám
De vissza sosem térek én!
előadó:
Torres Dániel
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Németh Balázs Attila
szövegíró: Németh Balázs Attila
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 9107
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Németh Balázs Attila
szövegíró: Németh Balázs Attila
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 9107
kapcsolódó videók
