Szidnak engem az emberek, mert tehozzád járok,
Bánom is én, megvetem én az egész világot.
Kökény szemed, piros ajkad az én boldogságom,
Nem kell nékem rajtad kívül senki a világon.
Szidnak engem az emberek mert én korhely lettem,
Pálcát tör az egész világ hitványa felettem.
Bánom is én, úgyis ott van az én mennyországom,
Aho a te szép szemedet mosolyogni látom.