Elszálltak a fecskék messzi utra mentek
puha meleg fészkek magányosak lettek
üres lett a ház is akár csak a lelkem
te is velük mentél nem szerettél engem!
Nem átkozlak mégsem, mért is átkoználak
soha nem szerettél miért is hívnálak
a kóbór felhőkkel üzenem meg néked
nem tudlak feledni, csak szeretni téged!