Miért hittem, miért hittem a szavának,
Két hazug szép szeme mosolyának.
Elhagyott, elhagyott: azt hiszem, hogy meghalok,
Istenem, Istenem mit csináljak?
Nem muszáj látni azt a világnak,
Hogy ennyit sírok én teutánad.
Mert, hogyha búsulok, egy kocsmába elbújok,
Elsírom bánatom a cigánynak.