Mély a Rima, zavaros, ha megárad,
Rima partján búsulok én utánnad:
Zúgva jönnek, zúgva mennek a habok,
Én pedig a Rima partján teutánad,
Csak utánad búsulok.
Rima partján csak búsulok, nem élek,
Elfelejt a kedves rózsám, de félek!
Ne felejts el kedves rózsám, engemet,
Mert a szivem, árva szivem végtelen nagy
Bánatában megreped.