1. Túl könnyen útra kelünk,
Ez az igazi út.
Lányok nyomán menetelünk,
Városokon túl.
Emlékek között járunk,
Csöndes halottak,
Nyugtalan lelkük megérint,
S ha jön az álom száz év egy pillanat.
2. Túl hamar útra kelünk,
Te sem vagy kész,
És senki nem jön velünk,
Látod és félsz.
Énekelsz, hiszed, hogy ezrek
Hallgatják szavad.
A tél hosszú, hibás a gyógyszer,
Nem lesz több tavasz.
3. Túl könnyen útra kelünk,
Gyáva partizán,
Fegyverrel menetelünk.
A jövő talán?
Minden nap újra kezdjük,
Visszahoz az út.
Tudjuk, de nem meséljük,
Hogy nincs új nap a vágyainkon túl.
4. Túl hamar útra kelünk,
Gyáva partizán,
Fegyverrel menekülünk,
Ahol senki se jár.
De ott is éppen olyan, mint nálunk,
Mocsár a nap,
Óriási hangyákkal hálunk,
S ha jön az álom száz év egy pillanat,
Ha jön az álom, száz év elmarad.