Szép tanárnők, bús tanárok, kopott padok
Verset, zenét, sok jó mesét rám hagytatok
Hogy minden tudás, jó megoldás kéznél legyen
Ha felelni hív a vizsgákon túl
Az Élet tanár úr
S a nagy tábla, lám, válaszra vár, s itt állok rég
Firkálgatom a modern idők nagy képletét
Puskám az nincs, senki sem súg, s ha nincs válaszom
A pálcáért nyúl az Élet tanár úr
Egy meg egyből hogy csináljak hármat
Ámításból hogy építsek házat
Ha nem tudom jól, máris a pálcáért nyúl
Az Élet tanár úr
Szép tanárnők, nagy bölcselők, tudós papok
Hálás vagyok, hogy sok-sok tudást átadtatok
S bár emlékszem még, s megvannak mind a jó válaszok
Mégis pálcáért nyúl az Élet tanár úr
Néha már a megfejtésnél járok
S látom azt is, hogy csinálják mások
Bár nem tetszik, jujj, a bölcs ember holtig tanul
Mért baj, ha marad néhány nyugodt éjszakám
Mért baj, ha pár barátom eltalál hozzám
Mért baj, ha nem fordulok minden szél után
S reggel még hasonlítok rám
Egy meg egyből hogy csináljak hármat
Ámításból hogy építsek várat
Hogy feleljek jól egy rossz tanárnak
Tanulni kell vadul
Néha már a megfejtésnél járok
A tábla előtt emelt fővel állok
S látom azt is, hogy csinálják mások
S ha nem tetszik, jujj
Máris a pálcáért nyúl
Élet tanár úr