Mész az utcán, nem tudod, hol vagy
Sodor a tömeg, s a zaj túl nagy
Rohan a perc, az óra szalad
Lemaradnál, de megadod magad
Közéjük lépsz, beállsz a sorba
A gondolatok csak jönnek sorra
Ha szólnak hozzád, te meg se hallod
Az utad végén talán bevallod...
Hazudtál, s hazudtak neked
Elvesztetted szíved és fejed
Kiben bíztál, magadra hagy
Bevallod, egyedül vagy
Rohannak melletted arcok és nevek
Részeg nyarak és józan telek
Vonatod megáll, neked lépned kell
Otthonod messze, ez egy másik hely
Te választottad, magányos menedék
Kioltasz mindent, mi benned ég
Elhalkul most örökre dalod
Az utad végén talán bevallod...
Tudod, ha visszamész, várni fognak
Integetsz idegen alakoknak
Kiben bíztál, megint magadra hagy
Bevallod, (újra) egyedül vagy