1. Mint egy angyal, ki most a Földre száll,
Emlékeken túl látom még mosolyát
Nem varázslat, csak egy képzelt szerelem,
Úgy vágyom, úgy várom, elég már.
R. Mint az álom, mikor véget ér,
Ez maradt csak, rég megfizettem mindenért.
Nézd az ágyam véres, mint egy csatatér,
Nem félek, visszatérek, most már épp elég.
2. Mint a vándor, ki még hazát nem talált,
Nincsen visszaút, járja szerelem csillagát
Körbe-körbe, soha nem lesz vége már.
Nincs élet, nincs álom, hova tűnt a nyár?
R.
Most már épp elég.