Aranyvégű cigaretta
Katonadalok
Volt egyszer egy hadnagyocska
Fiatal volt és bohó
Tiszta volt a szíve, lelke
Szerelemről álmodó.
Szavát adta egy kis lánynak,
Hogy a szíve az övé.
S mikor elment a harctérre,
Mindig sírt este felé.
És egy véres éjszakában
Muszka gránát csapta le
mire a hadnagy felebredt
Hiányzott a jobb keze.
Megírta a kedvesenek
hogy mi tortent o vele.!
tudna-e meg ot szeretni,
hogy nincs meg a jobb keze?
Jött egy illatos levélke,
Bocsásson meg, lássa be.
Nyomorék mellett egy nőnek,
Szenvedés az élete.
Külvárosi füstös kocsma,
Borszagtól nehéz a lég.
Oda tér be minden este,
Egy félkezű nyomorék.
Felszedi a szivarvéget,
Amit más már eldobott.
És egy pohár ital mellett
Búsan így dúdolgat hogy:
Aranyvégü cigaretta,
Te utolsó hű barát.
Hogyha bánat száll szívemre,
Szívd magadba illatát.
Füstje lágyan körül szálldos,
Lelked szebb világban jár.
Cigarettafüst az élet,
S mint egy álom, tovaszáll.
Azt mondják hogy hadnagy volt ő,
Barna kislányt szeretett.
Mikor kiment a harctérre
A jobb karja elveszett!
A következő két szakaszt írta: Csendes János. Az előző javításnál hibáztam, de az volt az első jelentkezésem, de így már egyértelmű!
Kisvárosi füstös kocsma,
Üres már egy asztala,
Nem tér be már minden este,
Egy félkarú katona.
Láz gyötörte ágynak esett,
Eljött érte a halál,
Fáradt testét eltemették,
A lelke meg égbeszállt.
Fiatal volt és bohó
Tiszta volt a szíve, lelke
Szerelemről álmodó.
Szavát adta egy kis lánynak,
Hogy a szíve az övé.
S mikor elment a harctérre,
Mindig sírt este felé.
És egy véres éjszakában
Muszka gránát csapta le
mire a hadnagy felebredt
Hiányzott a jobb keze.
Megírta a kedvesenek
hogy mi tortent o vele.!
tudna-e meg ot szeretni,
hogy nincs meg a jobb keze?
Jött egy illatos levélke,
Bocsásson meg, lássa be.
Nyomorék mellett egy nőnek,
Szenvedés az élete.
Külvárosi füstös kocsma,
Borszagtól nehéz a lég.
Oda tér be minden este,
Egy félkezű nyomorék.
Felszedi a szivarvéget,
Amit más már eldobott.
És egy pohár ital mellett
Búsan így dúdolgat hogy:
Aranyvégü cigaretta,
Te utolsó hű barát.
Hogyha bánat száll szívemre,
Szívd magadba illatát.
Füstje lágyan körül szálldos,
Lelked szebb világban jár.
Cigarettafüst az élet,
S mint egy álom, tovaszáll.
Azt mondják hogy hadnagy volt ő,
Barna kislányt szeretett.
Mikor kiment a harctérre
A jobb karja elveszett!
A következő két szakaszt írta: Csendes János. Az előző javításnál hibáztam, de az volt az első jelentkezésem, de így már egyértelmű!
Kisvárosi füstös kocsma,
Üres már egy asztala,
Nem tér be már minden este,
Egy félkarú katona.
Láz gyötörte ágynak esett,
Eljött érte a halál,
Fáradt testét eltemették,
A lelke meg égbeszállt.
kapcsolódó videók
