Ráncos szárú a csizmám, barna leány a babám,
Nála különb nincsen.
Ha ragyogó kék szeme belenéz a szemembe
Szép ragyogó minden.
Amerre jár megfordulnak utána,
Csak az a baj hogy hamis a zúzája.
Hogyha hamis teheti, szívem azért szereti,
S én leszek a párja.
Fehér szegfű, tulipán, szeretem én a babám
Más dehogyis kéne.
Ő is szeret igazán, pedig legény valahány
Mind eleped érte.
Ha derekam átöleli a karja,
A csillag is mintha szebben ragyogna.
Fehér szegfű, tulipán, első nekem a babám,
S én vagyok a párja.