Isten veled falum, elmegyek én tőled,
Itt hagyom a lelkem, hűtlen szeretőmet.
Nem szól már itt nékem, a gulya kolompja,
Nem megyek én vissza többet a falumba.
Tudom dobra került az utolsó párnám,
Mint a réti virág, úgy maradok árván.
Hiába integet vén eperfa lombja,
Nem megyek én vissza, többet a falumba.
Gyere velem Bodri, kullogjál utánam,
Te meg a búbánat lesztek úti társam.
Ne nézz hátra Bodri, kullogj a nyomomba,
Nem megyek én vissza, többet a falumba.