Van egy székely asszony
Piros, mint a rózsa
Annak az asszonynak
Szerelmes a csókja
Miatta csavargok
S züllök minden éjjel
Mert a boldogságot
Kegyetlen szeszéllyel
Ő tiporta széjjel.
Tudom bűneimért
Könnyel kell fizetni
Szerettem de boldog
Sose tudtam lenni
S nem bírok így élni
Megbűnhődtem érte
Drága székely asszony
Az egekre kérem
Bocsásson meg nékem.