Magányos Angyal
Ossian
Adott, amit adhatott kevés jót és szépet.
Szürke volt a hétköznap, szürke volt az ünnep,
Hosszú évek múltak így, gyakran rá sem néztek.
2. A hajnalok már vártak rá, kibontott kócos hajjal,
El nem mondott szavakkal, sok-sok rejtett vággyal.
Tudta jól, nem értették, soha nem szerették,
Szíve mélyén vak remény, de ha elment, nem keresték.
R. Mint amikor a gyermekek sírnak,
Ha éjjel rossz álmot látnak,
Belül úgy izzik a bánat.
Az emlékek csendben fájnak,
Mint amikor sebektől vérzel,
De irgalmat nem kérsz mégsem.
Belül úgy hordod a múltat,
Bármi volt nem tagadtad,
Törött és tépett szárnnyal, magányos angyal.
3. Egy téli reggel indult el, hívták a messzi fények,
Nem hagyott itt semmi mást, csak néhány rossz fényképet.
Más világ most, ahol él, más a szó és más a fény,
Tavasz, ősz, nyár és tél nélküle fúj itt a szél.
R.
album címe: Ítéletnap (LP)
megjelenés: keressük!
hossz: 4:22
kiadó: Hungaroton
zeneszerző: Maróthy Zoltán
Paksi Endre
Vörös Gábor
szövegíró: Maróthy Zoltán
Paksi Endre
Vörös Gábor
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 37165