Két szemed mindig vigyázott rám,
De elkárhozott lelkem, elkárhozott
Utam során
Kísértésbe ejtett a fény; gyötrő
Fájdalom; kínoz a valóság
Néha, mikor elhalványul az ég
Újraébred bennem a halálvágy
Kínzó fájdalom, őrjítő magány
Benn a szívem nagyon fáj
Én leszek az, az elátkozott féreg,
Ki ellopja az álmod, s gonosz karjaiba zár
Ez a rettegés, ez a rettegés
Kegyetlen kínhalál
Néha, mikor elhalványul az ég,
Újraébred bennem a halálvágy
Én leszek az, az elátkozott féreg,
Ki ellopja az álmod, s gonosz karjaiba zár