A fáradt utcákon járva
A színek és az árnyékok játszanak nekünk.
Gyere velem a kapuk mögé!
Beszélni akarok neked,
Beszélni akarok neked,
Mert szeretlek.
Egy halvány mosoly az ég alatt,
Remegéseinkben vártuk a tavaszt.
Aztán elmegy a nyár is,
De te eljöttél,
Gyere velem a kapuk mögé!
Olyan vagyok én is, mint te,
Olyan magára hagyott.
Az éjszakák sötétek,
Ragyogjunk, mint a csillagok!
Egy pillanatban még háttal állok,
De fordulok én is feléd.
Minden világnak csak egy vége van,
De ez még csak a kezdet,
Ami épp most véget ér.