Engem, akit nem kellett volna
Az élet elől egy lyukba dobtak,
Hideg kövek közé tettek,
A ború zárkájába dugtak
„Lelkem ódon babonás vár”
Semmi mást csak boldogságot vár,
Omló várrom a bánat hegyén,
Elkerüli mindenféle szél
Ref.:
Már
Teljesen mindegy, hogy kivel;
Teljesen mindegy, hogy hova;
Csak hadd menjek végre el valakivel,
Csak hadd menjek végre el valahova!
Holló rakott fészket falán,
Ott nevel ördög fiókát
Félelmet hord a dögföldről,
Hogy hízzon és belém ő marjon
Vénséges holló hord és csak hord,
Károgva „kárr” a kormos idő jár,
Az esendőség püffed és dagad
Karmokkal rakott szárnyakat kap,
Hogy fészkét kinőve elérjen majd,
Ha a szabadság szele el nem sodorja
A bánat hegyén börtönöm a vár
Fészkes falát el kell hagynom már