Soha jobbkor nem jöhetett már a szerelem.
Talán így még nem örültem másnak sohasem.
Valóság lett már az álomkép, mely csak az enyém.
Sodor a szél, és már nem látom, mi a jó,
mi a rossz, csak a szerelem száll még.
Hol az a szó, ami mindent megmagyaráz,
ha ölel a vágy, ha ölel a vágy.
Vakítóan szórja rám a Nap a sugarát.
Lehunyt szemmel utazok a vágyak vonatán.
Valóság ez vagy csak álomkép, de hol a határ?
Sodor a szél, és már nem látom, mi a jó,
mi a rossz, csak a szerelem száll még.
Hol az a szó, ami mindent megmagyaráz,
ha ölel a vágy.
Sodor a szél, és már nem látom, mi a jó,
mi a rossz, csak a szerelem száll még.
Hol az a szó, ami mindent megmagyaráz,
ha ölel a vágy, ha ölel a vágy.
Szoríts jobban, tudod, itt a szó már nem elég.
Nem számít senki, csak te meg én.
Repülök én!
Sodor a szél, és már nem látom, mi a jó,
mi a rossz, csak a szerelem száll még.
Hol az a szó, ami mindent megmagyaráz,
ha ölel a vágy. (2X)
Sodor a szél, és már nem látom, mi a jó,
mi a rossz, csak a szerelem száll még.
Hol az a szó, ami mindent megmagyaráz,
ha ölel a vágy, ha ölel a vágy,
ha ölel a vágy, ha ölel a vágy.