Az Úr látja csak a lelkemet
Végtelen játék a hittel
A félelem eltemet
És megbocsátok most mindent
A közdelem ráncai
Egyre gyűröttebbé válnak
És tovább kell játszani
Hogy a bűneim rám nem találnak
Idegen nyárban fázom én
És, ha eltűnök, mindig utolér
Hazaindulnék, de várok még
Nincs, ki elkísér
Egyedül állok egy hosszú út végén
Vakon bíznék benned, ha messze elvinnél
A magány hív és ezt nem bírom már
Érzem, megfulladok, de mondd meg
Miért nem fáj?
Száz kérdés megtalál,
De egyre sem tudom a választ
És mégis elhiszem,
Hogy én leszek az, aki választ
Idegen nyárban fázom én
És, ha eltűnök, mindig utolér
Hazaindulnék, de várok még
Nincs, ki elkísér
Egyedül állok egy hosszú út végén
Vakon bíznék benned, ha messze elvinnél
A magány hív és ezt nem bírom már
Érzem, megfulladok, de mondd meg
Miért nem fáj?