Szeretlek én, jöjj vissza hozzám,
Jó volna becézni, csókolni újra a szád,
Úgy sír a nótám, Nélküled borongós ősz van,
És nincs többé nyár.
Elvitted tőlem az álmaimat,
pedig az élet csak gyertyaláng
Lassan felőrlöd a vágyaimat,
S mire felébredsz késő lesz már...
Tudtad, hogy fáj, mégis elmentél,
bíztál a nyárban és azt hitted, sosem lesz tél,
hull már a hó is,
te hívnál most vissza, de szívemben más képe él.
Szeretlek én, jöjj vissza hozzám,
Jó volna becézni, csókolni újra a szád,
Úgy sír a nótám, Nélküled borongós ősz van,
És nincs többé nyár.