Ez a négy fal az őrzőm
egy elzárt szigeten.
Forró szívemnek börtön,
hol sose vár szerelem.
- Csak nézem!
Ezeregy puha éjjel
valahol szabadon
jöjjön végre
az édes régi álom
minden hosszú percben várom…
Hátha most talál rám
halkan lép be hozzám,
ki megigéz, s felemel –
rá vágyom!
Könnyeim lemossa,
míg számon ég a csókja
s nyílik a zár,
lehullik már
a rabláncom!
Ezeregy éj, hozd el!
Szabadítsd a szívem fel!
Válts meg az életem
- szerelem!
Gyere hozzám! Jöjj el!
S porig égő szíveddel
szítsd még az én tüzem
- szerelem!
Így él bennem
s kínoz engem
őrült forró vágy
Jöjj, égess mindent fel!
Jöjj, hozd el!
Rég ez kell!
Jöjj, amíg érzem!
Jöjj, hozd el!
Perzselj fel!
Jöjj, szerelem!
Ezeregy éj, hozd el!