A hó hullik csendesen és ellepi a várost
összegyűlik a vállamon, míg jön egy könnyű szél
félek, talán egyszer így lesz majd velünk is
végigsimít rajtunk a könnyű esti szél
Fáj, hogy elmegyünk és minden így marad
fáj, amit nem mondhattam el
ó értsd meg, néha fáj, hogy elviszem az álmaimat
és fáj, hogy majd rólam nem mesélsz
ó, tudnom kéne azt, hogy gondolsz néha rám,
hogy mindörökké közel leszel hozzám
Szárnyunk erős, mégsem próbálunk repülni
csillagokról álmodunk, de földön ébredünk
a hó hullik egyre csak és ellepi a várost
fúj az esti szél, kérlek mondd, mi lesz velünk
Fáj, hogy elmegyünk és minden így marad
fáj, amit nem mondhattam el
ó értsd meg, néha fáj, hogy elviszem az álmaimat
és fáj, hogy majd rólam nem mesélsz
ó, tudnom kéne azt, hogy gondolsz néha rám,
hogy mindörökké közel leszel hozzám
Fáj, hogy elmegyünk és minden így marad
fáj, amit nem mondhattam el
ó értsd meg, néha fáj, hogy elviszem az álmaimat
és fáj, hogy majd rólam nem mesélsz
ó tudnom kéne azt, hogy gondolsz néha rám,
mindörökké légy közel hozzám